39. nap
Sziasztok!
Mivel nagyon rosszul, és nagyon keveset aludtam, ezért az egész napom el volt tolva. A buszon csak zenét hallgattam és meredten néztem magam elé.
Dolgozni sem volt kedvem, szerencsére nincs tömegével számla.
A Barátnőm felidegesített az esküvővel. Ugyanis mondta, hogy ciki lesz, ha nem lesz semmi a boron és a pálinkán kívül az esküvőn inni, de őt nem érdekli, ő kimegy a kocsmába és iszik ott. Na akkor elmondtam neki, hogy ne idegesítsen ezzen, hiszen a hétvégén megbeszéltük, hogy mikor megyünk a Vőlegényemmel a szüleimhez, majd Aput számon fogom kérni ez ügyben, és ha más nem, akkor majd MI EZT IS elintézzük. Majd mondja, hogy nem jó, ha üveges söröket akarunk, mert azt egymáshoz fogják verni az emberek. Na ezt nem hiszem, de jó, akkor legyen dobozos. Erre mondja, hogy inkább azon gondolkodjatok, hogy sörcsap legyen. Erre mondtam neki, hogy az nagyon drága, és nem lesz aki csapolja stb. Na ekkor már sírtam. Ő is nagyon morgós kedvében volt.
Délután is mérgesített és olyanokat mondott, amiket inkább elengedtem a fülem mellett, nem akartam rá megharagudni.
Egy korábbi busszal mentem haza, a Vőlegényemnek mondtam, hogy jöjjön elém. Elmentünk fagyizni, ő vett kenyeret, majd hazaértünk. A Kiskutyának főztünk enni, majd kimentünk a kertbe a paradicsomot leszedni. Ezután telefonált a Vőlegényemnek a Nagynénje, hogy menjünk segíteni a Keresztmamának a szekrényeket visszatenni.
Na ott elszórakoztunk egy darabig. Hazaértünk és én nagyon kikészültem az egész napos terror után, és elsírtam magamat. Akkor vígasztalt össze-vissza, majd elmentünk együtt fürdeni..... :)
Ezek után gyorsan faltunk valamit, előkészült az estének én pedig teregettem, mosogattam és otthagyott. Elment. :(
Vacsiztam, majd a Kiskutyus is és felhívtam a Barátnőmet. 11-kor tettük le a telefont, én fél óra múlva hívtam a Vőlegényemet, hogy most lefeküdnék aludni.

