52. nap
Szaisztok!
Reggel korán keltünk, mert menni kellett az Anyakönyv-vezetőhöz bejelentkezni az esküvő miatt. Így reggel fél 7-kor keltem. Készítettem reggelit, jöttünk mentünk a házban, ahol senki sem volt, mindenki elment dolgozni.
Útra keltünk, odaértünk. Mi voltunk az elsők. Szívesen fogadtak minket. Elkérték a személyi igazolványt és a lakcímkártyát, és a születési anyakönyvi kivonatot. Másolták, majd feltettek pár kérdést. Például azt, hogy voltunk-e házasok, hogy hívják majd a születendő gyereket, milyen zenét szeretnénk, lesz-e pohár köszöntő, szülőbúcsúztató, gyertya szertartás, hány vendég lesz és a többi. Nem voltunk házasok, lesz pohárköszöntő és gyertya szertartás, viszont szülő búcsúztató nem. Ugyanis a Vőlegényemnek a szülei meghaltak, és nem szeretném őt kellemetlen helyzetbe hozni, így inkább otthon elköszönök a szüleimtől.
Mivel gyorsan végeztünk, és a következő ütemezett találkozó csak 2-re volt megbeszélve, így elugrottunk a borosüvegekért, amiket tegnap rendelt a Vőlegényem. Mind a 2 nagynéném férje felajánlott bizonyos mennyiségű bort nászajándékba, amiket le szeretnénk palackozni. Ezekből 50 üveget teszünk el úgy, hogy minden házassági évfordulónkra 1 üveggel ki fogunk bontani, a maradékot pedig az esküvőre visszük, ami pedig ott megmarad - ha marad egyáltalán -, azt is elvisszük haza, de azokat már bonthatjuk mikor kedvünk tartja.
Szóval úton a borosüvegekért. Megvettük őket, majd elugrottunk egy Parkba, ahol több üzlet is megtalálható. Mivel holnap megyünk egy gyerekkori barátnőmet és a kislányát meglátogatni, vettünk nekik egy kis apróságot. Vettünk 2 nagyobb rugdalózót, hogy későbbre is legyen nekik, sok-sok nedves törlőkendőt, és 3 pár iszonyatosan cuki pici zoknit, valamint 2 darab partedlit. Barátnőmnek egy gyönyörű Orchideát, a Vőlegényének pedig egy üveg bort vettünk. Akkor eszembe jutott, hogy az egyik nagynénémnek és a férjének májusban volt a születés napja, valamint az utokaöcsémnek is, júliusban pedig az egyik mamámnak is a szülinapja lesz, plusz a Vőlegényem a Keresztanyukámnak a Férjét fogja felkérni a polgári esküvőn tanunak, így elég sok mindent kellett vásárolni...
Vettünk 1 6-os pakk sört a nagynénémnek, férjének pedig egy üveg bort. Unokaöcsémnek úgy gondoltuk, hogy adunk pénzt, a leendő tanunak egy valami jó csokit, a mamának peedig csokit és kekszet. Egy vagyont hagytam a boltban... :)
Gyorsan iszkoltunk haza, mert késésben voltunk. Otthon bekaptunk pár falatot, amjd indultunk a kozmetikushoz. Úgy volt, hogy engem gyantáz, sminkel, de ebből az lett, hogy én befeküdtem 10 percre szolizni, addig a Vőlegényemnek a hátát legyantázta, majd engem sminkelt. Elég szép lett a smink, bár azt sajnálom, hogy nem tudja olyan szépre húzni a szememet feketével. Most éppen próbálom, hogy feketével hasonló képpen, ahogy gondoltam kifestettem a szememet egy vízálló tussal. Kíváncsi vagyok mi lesz a nap végére belőle. :) Szóval megbeszéltük, hogy több barnát rakunk bele és akkor szuper lesz.
Délután elmentünk apu első unokatestvéréhez a meghívót kivinni. Neki a 2 pici lánya lesz elvileg a koszorús lány. Legalábbis így volt. A nagyobbik gyerek az esküvő napján fog versenyezni Hamburgban rúdfitneszben. Most vagy a VB-n vagy az Olimpián, esetleg az EB-n. Passzolom. :) A Lényeg, hogy a kisebbik gyereket a Mamája fogja hozni, de ezektől függetlenül vállalja a koszorúslányi szerepet. Ő lesz a gyűrűhordó kisasszony. :)
Ezután elvittük a Mama testvérének a meghívót, közben meglátogattuk a Dédit is. Nem volunk sokáig, mert még a Mamát is meg akartuk látogatni, és a Keresztanyumhoz is ki akartunk menni.
Mamánál eldicsekedtem, hogy milyen szép a kertem, de nem maradtunk sokáig. Elugrottunk a Keresztanyukámhoz is, ahol a Vőlegényem hivatalosan is megkérte a Keresztanyukám férjét, hogy legyen a tanuja. Éppen meccs ment a tévében, szóval a fiúk jól elvoltak, mi a Keresztanyukámmal jót beszélgettünk. Megtudtam, hogy a lánybúcsúm augusztus 6-án lesz. Ami mindjárt itt van. De ezen nincs időm idegeskedni. :)
Szóval valamikor éjjel hazaestünk, addigra megint mindenki aludt. Tudtuk, hogy mi is korán kelünk holnap, és fáradtak is voltunk, így gyorsan bebújtunk az ágyba, és körülbelül álomba ájultunk.

